PETing

  Érdekes dologra lettem itt figyelmes, megnyilatkozásának méreteit pedig néha nem teljesen tartom normálisnak. Méghozzá, hogy valahogy hiperérzékennyé váltam az állatok iránt.   Jeleit már otthon is észleltem, mióta saját ebem van, Noa, de itt mostmár egész őrületes méreteket ölt. Ma reggel például baleset történt, megöltem egy hangyát. No nem olyan icipicit, hanem, mint mondtam, […]

Leckék – azaz, mit tanított nekem Hellokitty

  Mindenki nyugodjon le! Visszatért a vicces kedvem, most nem kell a zsebkendőket elővenni, a hétre ennyi volt a lelkizés. És most következhet az eheti bölcsesség.   Röviden elmesélem mit tanított nekem ez a fura kis kínai: Először is, hogy egy igazi, vérbeli, orbitális pancserturista vagyok, hogy a gatyám otthagytam eddig a Supermarketben, amikor a […]

Első lecke

  Még alig telt el 3 hét, de a karkötőm már lassan vállalhatatlan állapotba kerül és az amúgy is mérhetetlen bölcsességem (kac) meg máris kicsit csiszolódott.   Nem cél nélkül jöttem ide, vagyis el otthonról, ugye, egy csomó mindent kell megtanulnom és örömmel tapasztalom, hogy a folyamat elindult, na meg azt is, hogy ez a […]

Canggu-i tapasztalataim – mennyi itt az annyi

  Na ideje volt, hogy valami hasznosat is írjak, úgyhogy íme egy kis összegzés eddigi tapasztalataimról, konkrétumokkal.   Szóval, a hely, ahol már lassan két hete táborozok, az Canggu, azon belül Echo Beach. Ez a nyugati parton van és lévén tengerparti rész, viszonylag drágább is, mint úgy általában Bali. Pláne szezonban, aminek lassan vége szerencsére, […]

“Letelepedtem” – folytatás

  Szeretnék kicsit arról írni, hogy hogy alakult az életem a tervekhez képest, amiket otthonról elképzeltem. Talán nem is az életem alakulásáról kell beszélnem, hanem a gondolkozásmódomról, arról, ahogy élni szeretnék.   A rengeteg blogot, utazót olvasva már otthonról is érzékeltem, hogy mindenki másképp csinálja, másképp utazik, nyilván attól függően, hogy mik a lehetőségei, igényei. […]

Ubud, a hippik földje – és Adieu előítéletek!

  Tegnap még tombolt a lelkem,hogy itt kell lennem, mert annyira beleszerettem Echo Beach-be, hogy mint valami szerelmes Júlia, majd meg haltam, hogy újra ott lehessek. Így le is foglaltuk a szállást ott és hétfőn költözünk vissza a tengerhez. No, nem bántam meg, nem arról van szó-dehogy bántam, alig férek a bőrömbe-, csak valójában egy […]

Második benyomás – én innen el nem megyek

  Nem hiszem, hogy minden nap fogok tudni új bejegyzést írni, de most úgy érzem kötelességem gyorsan korrigálni az első sokkélményt és végre lőttem néhány képet is. Bár őszintén szólva egyelőre azzal vagyok elfoglalva, hogy az államat a helyén tartsam, és nem azzal, hogy fotózzak, úgyhogy ennyi telt tőlem.   Szerintem még ember nem esett […]

Megérkeztem – első benyomás

  Ha most egy tündérmesében lennénk, ez a bejegyzés így kezdődne:   Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy Bali nevű szigetecske- egyébként az Istenek Szigete-, ahová megérkezvén, egyenesen a földi paradicsomba cseppentem. A fákról illatos virágok csüngtek alá, vanília illat lengett körül mindent, az emberek mind fülig érő […]