Félelem – upgrade

Nincs fél éve, hogy leírtam, hogy nem félek semmitől (a pókokon kívül) és most, ahogy elolvasom, úgy tarkón vágnám magam, hogy mekkora arcom volt, hogy a fal adná a másikat.  Hogy azt mondom, nem félnék elutazni bárhová a világon egyedül? Hát Qnagy dolog… egy csomóan megcsinálják. És persze, hogy nem félek, mivel már megtettem egyszer. […]

Szép új világ

Nem szándékosan, de érdekes megfigyelést tettem, mióta tegnap kiraktam az esküvői ruhás képet magamról. Kb. 20-an írtak rám, hogy “most tényleg?”, miközben 2 képpel és 3 másodperccel később már kiírtam, hogy természetesen csak vicceltem. Ez most nem lebaszás annak a 20 embernek, csak vicces volt. Esküvői ruhákat fotóztunk és ha már.. lehet, hogy máskor úgysem […]

Tinder… szerintem

Van, akinek a hideg futkos a hátán a szótól. Én is ismerek ilyen legjobb barátnőmet. Van, akinek meg már az alapszókincsének a része. Ilyet is. Tök érdekes jelenség mindenesetre, és szerintem sokkal jobban van misztifikálva így vagy úgy, mint amennyire kellene. Sokszor kerül szóba, mindenki mást gondol róla, mindenki másra használja, pont annyira sokféleképpen, ahogy […]

3X-en túl

 A barátnőm épp írt egy szösszenetet, arról, mennyi minden lett más 35 után és megihletődtem. A húgom most töltötte be a 30-at, és már hetekkel azelőtt rá volt parázva a nagy fordulatra. Mondtam neki, hogy nyugodjon csak le, eztán minden jobb lesz. Tényleg minden jobb, mint huszonévesen.  Persze elkezdenek megjelenni a 30 pluszos jelek, reggelente […]

Félelem

Valamelyik nap beszélgettem egy barátommal arról, hogy tervezgeti, hogy elköltözik külföldre, de tele van félelemmel, hogy nem fog összejönni, nem talál majd munkát, csalódni fog, stb. Elgondolkoztam, hogy mi az, amitől én ma félek, és tök nehéz rá válaszolni. Igazából nem félek semmitől. Van egy csomó diszkomfortos dolog, amibe egyáltalán nem szívesen állok bele, amit […]

Goodbye ’18

Néha azt gondolom, már nem is tudok írni. Hogy nincs mondanivalóm, vagy olyan sok gondolatom van, hogy nem tudom, hol kéne kezdeni. Most megpróbálkozom vele. Nem tudom, mi lesz a vége. Nos a Balis fonalat már réges -régen elveszítettem valahol menet közben. Néha valaki eszembe juttatja, és olyankor elcsodálkozom, hogy basszus, tényleg, az én voltam. […]

Ha nem utazol..

Sokszor beszélgetek olyan emberekkel, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint én akkor, amikor úgy döntöttem, hogy elutazom, és mindig az a kérdés merül fel bennük, hogy vajon nekik is az utazás lenne- e a megoldás. Nehéz erre jól válaszolni, mert szerintem nem mindenkinek ez a jó lépés. Annyi félék vagyunk, hogy fogalmam sincs, hogy más ugyanúgy […]

Számvetés

Mindig meglepődőm, ha valaki a blogon keresztül ír rám még most is, mert nekem már olyan messzinek tűnik, mikor aktuális volt, hogy lassan retronak érzem magam, de nyilván, nagyon örülök neki. Tök jó érzés, ha valakit ez inspirál, és kicsit irigylem is, aki most készül arra, amire anno én. Pedig most majdnem megpattantam újra, de aztán […]

Két világ közt

Nagyon rég nem írtam… mert azthiszem, nem volt mondanivalóm. Legalábbis nem ide való.  De mostanában egyre sűrűbben bukkan fel a a mindennapjaimban az emlékezés, a nosztalgia az iránt a más(ik) élet iránt. Visszatekerem az instám, és a képeket nézve engedem, hogy vigyenek az érzések. Elolvasgatom, amiket régen írtam és fura, mert némelyiket, mintha még nem […]

Missed your flight

Szeptember 9-e van, majdnem pont egy éve indultam el a világvégére, ma meg Párizsban kellett volna ébrednem, mégis itthon ébredtem. Nem, nem elaludtam és nem lekéstem a gépem, hanem egyszerűen csak nem mentem. Régóta megvannak a jegyeim, de ahogy közeledett a dátum, valahogy nem készült  a lista, nem akaródzott pakolni a bőröndbe, sőt még bőröndöm […]